Nyelvtörténeti kutatások
Utoljára módosítva: 2011.10.12. 21:35:21

Régi magyar nyelvi források kiadásra való előkészítése és kiadása

 

 

Témavezető: Friczné Terbe Erika

Közreműködők: C. Vladár Zsuzsa, Korompay Klára, Stemler Ágnes (OSZK)

Kutatás típusa: egyéni

Kutatást támogató pályázat: OTKA, kutatási pályázat, 2010–2014

Pályázati szám: K 81537

 

 A „Régi magyar nyelvi források kiadásra való előkészítése és kiadása” című jelen pályázat az 1980-as évektől folyamatosan és tervszerűen végzett, az OTKA részéről korábban „Régi magyar kéziratok kiadásra való előkészítése és kiadása” címen támogatott munkálatok folytatása. (Az 1998–2001, és a 2002–2005 [K 37516] közötti lezárt pályázati ciklusok zárójelentését a zsűri „kiválóan megfelelt” minősítéssel értékelte; jelenleg a 2006–2010 [K 62815] közötti időszak munkálatai folynak.) Tekintettel a kutatás céljára és jellegére, a feladatok végrehajtása folyamatos; egy-egy szakasz lezárása nemcsak az adott időszak eredményeinek összegzését jelenti, hanem arról is számot ad, milyen előrelépés történt a munkálatok egészéhez képest. Egy-egy új pályázati szakasz kutatási céljainak megfogalmazása pedig ugyancsak a ciklusok tervszerű egymásra épülésének tudatában és ígéretével történik. (Ezért nem tervezünk 4 évnél rövidebb pályázati szakaszokat.)

A munkálatok egykori indítását az tette szükségessé, hogy a hozzáférhető források nagy része az 1980-as évekre elavult, sem kiadási elveiben, sem a kiadványok technikai jellemzőiben nem felelt meg a kutatások igényeinek. A munka három témakörben indult meg, s eltérő ütemben, de mindvégig ilyen keretek között folyik.

 

Régi Magyar Kódexek

E munkálatok az 1980-as évek óta folyamatosan zajlanak. Céljuk a magyar kódexirodalom közzététele a korszerű tudományosság igényeinek megfelelően (hasonmás, betűhű átirat, bevezető tanulmány, jegyzetek). Eddig 30 kötet készült el; a 31. szám megjelenés előtt áll. Részletes áttekintést ad a sorozat egész történetéről egy előadás, amely a 2008 áprilisában (előző OTKA-pályázatunk keretében) megrendezett „Forráskutatás – forráskiadás – tudománytörténet” című konferencián hangzott el (Korompay Klára: Egy tudományos és pedagógiai program története: a Régi Magyar Kódexek).

A tervbe vett következő kötet az Apor-kódex. Már az előző pályázat keretében terveztük a kötet megjelentetését, azonban különböző okok miatt, ez csak ebben a pályázati ciklusban valósulhat meg. A kódexet Sepsiszentgyörgyön őrzik, a közelmúltban az Országos Széchenyi Könyvtárban restaurálták, a nagyközönség a „Látjátok feleim…” nyelvemlék-kiállításon láthatta is. Mindez egyedülálló alkalmat kínált a kódex tanulmányozására és a kiadási munkálatok megindítására. A kézirat kapcsán kiemelendő, hogy a negyedik legkorábbi ránk maradt magyar kódex, s hogy egész keletkezéstörténete és helyesírása közvetlenül kapcsolódik egy fontos vitakérdéshez: huszita-e a „Huszita Biblia”? (Ehhez kapcsolódó publikáció: Korompay Klára: Helyesírás-történet, művelődéstörténet: két tudományág dialógusa, különös tekintettel a huszita helyesírásra. Magyar Nyelv 2006. 204–209).

 Évek szerinti bontásban a munkálatok terve a következő:

2010–2011: a hasonmás előállítása; a betűhű átirat elkészítése (ilyen irányban képzett egyetemi hallgatók bevonásával);

2012: az átirat ellenőrzése a digitális változat, illetőleg az eredeti példány alapján (szakemberek feladata);

2013: a bevezető tanulmány elkészítése (ugyancsak szakemberek munkája); a megjelentetés.

 Távolabbi terveink között szerepelnek a Lányi-kódex munkálatai is. Ennek az emléknek a jelentőségét az adja meg, hogy: műfaját tekintve egészen egyedülálló (premontrei ordinarium). Közreadása csak többféle szakterület együttműködésével valósítható meg. Az egyháztörténeti vonatkozások tekintetében van kiváló szakember, akivel együttműködhetünk.

A pályázat ezen részének a felelőse Korompay Klára.

 

A magyar nyelvtudomány-történet korai forrásai: 17–19. század

 A magyar nyelvtörténet forrásai alcímen, kezdetben nagyobb terjedelmű 16–17. századi személyes vonatkozású szövegek (Martonfalvay Imre deák naplója és Szamosközy istván feljegyzései) jelentek meg, majd a 16. századi és 17. századi kéziratos nyelvtanok publikálásával a tudománytörténet számára is forrást jelentő művek következtek.

Az előző két OTKA pályázati ciklus keretében a legjelentősebb 17. századi latin nyelvű magyar grammatikák kiadása indult meg, ez a Corpus Grammaticorumban összegyűjtött latin nyelvű magyar nyelvtanok kiadását jelenti. A sorozat darabjai azonos szerkesztési elvekkel és formában jelentek meg: a hasonmás szövegközlés mellett magyar fordítás, jegyzetekkel és bevezető tanulmánnyal. A hasonmás megjelentetését az indokolja, hogy a jelenleg hozzáférhető Toldy-féle kiadás elavult, a fordítás révén pedig e latinul írt, és jelentőségükhöz képest csak igen szűk körben ismert munkák is hasznosulhatnak a kutatásban és az oktatásban. Megjelenésük a magyar grammatikai szemlélet alakítása szempontjából igen jelentős lehet. Az előző két OTKA-ciklus során 2004-ben Szenczi Molnár Albert Novae Grammaticae Ungaricae ... libri duo (1610) című műve jelent meg, 2006-ban Pereszlényi Pál Grammatica Lingvae Ungaricae (1682.) című nyelvtana, 2008-ban Komáromi Csipkés György: Hungaria Illustrata (1655) című munkája, és nyomdában van Tsétsi János Observationes (1708) című művének fordítása.

A jelen pályázat keretében tervezzük Kövesdi Pál: Elementa Linguae Hungaricae (1686.) c. nyelvtanának hasonmás kiadását fordítással illetve Tótfalusi Kis Miklós Ratiocinatio-jának (1684) megjelentetését. Evvel teljes egészében elérhető lenne magyarul a Corpus Grammaticorum szövege, minden szempontból (szöveghűség, értelmezés, a modern szakirodalom beépítése a jegyzetekbe) felváltva Toldy Ferenc kiadását.

A későbbiekben a magyar nyelvtudomány-történet időben következő korszakát tervezzük feldolgozni. Ennek első lépéseként Révai Miklós Antiquitates-ének fordítását készítjük elő. A műveket egyazon kutató, C. Vladár Zsuzsa fordítja, aki a 17. századi magyar grammatikák terminológiai kérdéseiből írta 2004-ben megvédett, majd nyomtatásban is megjelent doktori dolgozatát.

 Évenkénti bontásban:

2010: Kövesdi Elementa-jának és Tótfalusi Racionatio-jának fordításra való előkészítése

2011: az Elementa megjelentetése

2012: a Racionatio megjelentetése

2013: Révai Antiquitates-ének fordításra való előkészítése

A pályázat ezen részének felelőse: C. Vladár Zsuzsa

 

 Digitalizálás, kiadásra előkészítés. Az Országos Széchényi Könyvtár eddig is támogatta a magyar művelődéstörténet, ezen belül a nyelvtörténet forrásainak digitalizálását és kiadását, mivel az utóbbi néhány évben több felületen is szolgáltat elektronikus formában (Magyar Elektronikus Könyvtár, Magyar Digitális Képkönyvtár, OSZK Digitális Könyvtár).

A pályázat keretében az OSZK elkészítené az itt őrzött, kiadásra szánt művek digitális másolatát, és a kiadványok szerkesztésében, nyomdai előkészítésében, illetve kiadásában is részt venne.

 

A magyar nyelvtudomány-történet korai forrásainak bibliográfiája. A magyar nyelvtudomány történetének korai forrásai (17–19. sz.) kutatási irányhoz kapcsolódva az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeinek ilyen témájú feltérképezésére is sor kerülne. Mivel a magyar nyelvtudománynak egyelőre nem készült el korszerű, modern szemléletű, forráskutatásokon alapuló történeti alapvetése, és a források egy része nehezen hozzáférhető a közgyűjteményekben, valamint nagy részük valószínűleg még fel sincs térképezve, mindenképpen alapvetőnek és szükségesnek tűnik egy rendszeres forráskutatás a legrégebbi nyomtatott kiadványoktól és kéziratoktól kiindulva megközelítőleg a 19. század közepéig. Feltételezhetően számos eddig ismeretlen forrásra, illetve adatra bukkanhatnánk a kutatás során, amelyek fontos adalékokat jelentenének egy jövendő nyelvtudomány-történeti monográfia és/vagy kézikönyv számára.

A terv szerint megvizsgálnánk az OSZK-ban a Régi nyomtatványok tára, a Kézirattár, a Plakát- és Kisnyomtatványtár, illetve fokozatosan a Törzsgyűjtemény anyagát is ebből a szempontból, összeállítanánk egy annotált bibliográfiát, amely a tételek könyvészeti leírásán túl tartalmazná a fellelhető példányokra vonatkozó információkat, indokolt esetben pedig a possessorokat, provenienciát is.

A forráskutatás során felbukkanó érdekesebb vagy eddig ismeretlen művekről digitális másolat is készülne, amelyet a könyvtár elektronikusan is szolgáltathatna, és így rövid időn belül hozzáférhetővé válhatnának a kutatás és az oktatás számára.

A könyvtári forrásfeltáró és bibliográfiai munkát Stemler Ágnes végzi, aki 2000 óta munkatársa a Linguistic Bibliography / Bibliographie Linguistique című, jelenleg Leidenben a Brill kiadásában megjelenő nemzetközi nyelvészeti bibliográfiának, és 2005-ben védte meg nyomtatásban is megjelent nyelvtudomány-történeti tárgyú doktori értekezését.

 

Évenkénti bontásban:

2010: Forráskutatás és bibliográfia készítése a Régi nyomtatványok tára és a Kézirattár anyagából

2011: Forráskutatás és bibliográfia készítése a Kézirattár és a Plakát- és Kisnyomtatványtár anyagából

2012: Forráskutatás és bibliográfia készítése Plakát- és Kisnyomtatványtár és a Törzsgyűjtemény anyagából

2013: Forráskutatás és bibliográfia készítése a Törzsgyűjtemény anyagából

A pályázat ezen részének felelőse Stemler Ágnes.



Régi Magyar Levéltár

 

A szövegkiadásoknak talán a legtöbb időráfordítást igénylő területe a misszilisek kiadásra való előkészítése. 2006-ban Darvas Anikó: Huszonöt levél a 16. századból. Hasonmás kiadás betűhű átirattal, és 2010 nyarán Terbe Erika: Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin magyar nyelvű misszilisei című forrásközlése. Jelen pályázat keretében tervezzük a Batthyány-levéltár egy másik nagyobb egységének, Bagodi András 16. századi leveleinek betűhű közlését. A misszilis-kötet munkálatainak befejezését követően levéltári kutatás keretében kívánjuk kiválasztani a következő kiadandó levelezést.

 

Évenkénti bontásban:

2010–2011: Bagodi András leveleinek átírása, levéltári ellenőrző munka

2012: a levelekhez kapcsolódó történeti jegyzetek és a bevezető tanulmány elkészítése, a kötet megjelentetése

2013: levéltári kutató munka, kiadásra érdemes magyar nyelvű misszilis-anyag kiválasztása

A pályázat ezen részének felelőse: Terbe Erika

 

 

 

Régi magyar kéziratok kiadása és kiadásra való előkészítése

 

 

Témavezető: Zsilinszky Éva

Közreműködők: C. Vladár Zsuzsa, Korompay Klára, Terbe Erika

Kutatás típusa: egyéni

Kutatást támogató pályázat: OTKA, kutatási pályázat, 2006–2010

Pályázati szám: K 62815

 

A Régi Magyar kéziratok kiadása és kiadásra való előkészítése című kutatás keretében már több OTKA pályázati ciklusban folytak munkálatok a kialakult gyakorlat szerint három témakörben.

 

1. Régi Magyar Kódexek

A pályázat keretében két kötet, a Lányi-kódex és az Apor-kódex kiadását terveztük. Különböző okokból egyik kódex kiadása sem készült el.

a) Az a külső kutató, aki a Lányi-kódex átírását, valamint a kötet bevezető tanulmányának megírását elvégezte volna, s aki a pályázat beadásakor már jelentős (egyébként teljesen térítésmentes) előkészítő munkát végzett, váratlan szemműtéte miatt a további közreműködésről le kellett, hogy mondjon. Helyére a munka speciális hozzáértést kívánó jellege miatt senkit sem találtunk, így ennek a feladatnak a teljesítését bizonytalan időre el kellett halasztanunk. (A Régi Magyar Kódexek sorozatban eddig 31 kötet jelent meg, ezek munkálatainak részleteiről különböző pályázati összeállításokban és beszámolókban bőven esett szó. Azok számára, akik a jelen beszámoló szakmai bírálatát elvégzik, maguk a kiadványok is nyilván jól ismertek, tehát azt is meg tudják ítélni, hogy az átírás előkészítő munkatárs[ak] szerepe mennyire döntő egy-egy kódex elkészítésében.)

b) Az Apor-kódex kiadását más – végső soron pozitív – fejlemények hátráltatták. A kódex a sepsiszentgyörgyi múzeum tulajdona, s a pályázat beadásakor fizikai állapotát csak sejteni lehetett. 2008-ban az Országos Széchényi Könyvtár a kódexet restauráltatta, és egyúttal elkészíttette a szöveg digitalizált változatát is. (A kötet – teljesen megújulva – látható volt az OSZK 2009. október–2010. február közötti „Látjátok feleim…” című reprezentatív kiállításán.) – A kiadással kapcsolatos munka tehát csak 2009-ben kezdődhetett el. A kutatócsoport megszerezte a publikáláshoz szükséges összes elvi engedélyt, és összeállt az a munkacsoport is, amely az elektronikus változat alapján elkészíti a szöveg átírását. Így a kódex kiadására egy következő, 2010-ben elvileg már megindult pályázat keretében kerülhet sor. – Az Apor-kódex kiadása körüli kérdések tisztázásában a kutatócsoport szorosan együttműködött az OSZK-val, és a téma felelőse, Korompay Klára jelentős munkát végzett a nyelvemlék-kiállítás megrendezése kapcsán is. (Publikációinak egy része az OSZK kiadványaiban jelent meg, ezeket a beszámoló Közlemények rovatában nem tüntethettük fel.)

 

2. A magyar nyelvtörténet forrásai

Ebben a tárgykörben ütemesen folytatódott a korai (17–18. századi), latin nyelven írt magyar grammatikák hasonmást és magyar fordítást tartalmazó kiadásainak elkészítése és publikálása. Ezeket a – ma már csak néhány példányban, a legnagyobb közgyűjteményekben fellelhető – régi nyelvtanokat Toldy Ferenc adta ki újra „Corpus Grammaticorum…” (1866) című gyűjteményében; az ő kiadási elvei és gyakorlata azonban a modern követelményeknek már nem felelnek meg. A magyar nyelvtudomány korai története szempontjából igen jelentős művek kutatásban való felhasználását napjainkban a filológiai problémáknál jobban hátráltatja a kutatók latinnyelv-ismeretének általános gyengesége, vagy teljes hiánya – a magyar fordítást ez indokolta. – A 2004-ben és 2006-ban publikált két nyelvtan (Szenczi Molnár Albert [1610.], ill. Pereszlényi Pál [1682.] munkái után a sorozat a jelenlegi pályázati ciklusban három újabb mű kiadásával bővült. 2008-ban Tsétsi János Observationes Ortographico-grammaticae [1708] című kis terjedelmű, de a magyar helyesírás-történet szempontjából igen jelentős művet és 2010-ben Kövesdi Pál Elementa Linquae Hungaricae [1686] című nyelvtanát valamennyi korai nyelvtan egységes arculattal, s ami ennél lényegesebb, azonos fordító, C. Vladár Zsuzsa munkájaként jelent meg. Ő készítette a bevezető tanulmányokat és a kiadásokhoz csatlakozó jegyzetanyagot is. Ezek igen jelentős új kutatási eredményeket közölnek, és sok tekintetben átformálják a magyar nyelvtudomány korai történetével kapcsolatos eddigi ismereteinket.

 

3. Régi Magyar Levéltár

Ebben a témakörben a különböző levéltári letétekben található korai magyar levelek (ún. misszilisek) kiadásával kapcsolatos munkálatok folytak. A kutatás célja az eredeti forrás betűhű átiratának és – lehetőség szerint – hasonmásának kiadása. A könyvbe fűzött, oldalpárokra tagozódó kötetekkel ellentétben (vö. kódexkiadások) a levelek átiratának és hasonmásának egyszerre áttekinthető megjelenítése technikailag nehezen megoldható feladat; különösen az a terjedelmes misszilis-gyűjtemények esetében. Terbe Erika: Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin levelei (1538–1575) című munkájának kiadása is a jelzett gond miatt húzódott el a pályázat utolsó évére, bár a szöveg átírása már korábban elkészült. A 257 levélből és 4 további iratból álló gyűjteményben az átiratok nyomtatott, az eredetiről készült hasonmások pedig digitális változatban (DVD) találhatók meg. Így mód van a két forma közvetlen – akár betűről-betűre történő egybevetésére, illetőleg kivetítőn történő bemutatására. További előnye az elektronikus változatnak, hogy lehetővé teszi a kézirat részleteinek igény szerinti nagyítását, ezzel az írás sajátosságainak behatóbb vizsgálatát.

 

4. További elvégzett feladatok

A pályázat munkatervében szerepelt egy, a Régi Magyar Kódexek sorozat kiadástörténetét és eredményeit összefoglaló konferencia megrendezése. A témakört kibővítve 2008 áprilisában került sor a „Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet” című kétnapos ülésre, melynek előadásai a hasonló című kötetben 2009-ben meg is jelentek. A konferencián részt vettek az MTA Nyelvtudományi Intézet és több vidéki egyetem nyelvtörténész munkatársai, valamint számos, forráskutatással foglalkozó történész és levéltáros is.

 

Kapcsolódó publikációk:

 

C. Vladár Zsuzsa: Pereszlényi Pál grammatikája (1682.). Források és párhuzamok. Magyar Nyelv 103: 257–270, 2007.

Komáromi Csipkés György: A magyar nyelv magyarázata. Hungaria Illustrata. Hasonmás kiadás fordítással. (Fordította: C. Vladár Zsuzsa, szerkesztette: Zsilinszky Éva, lektorálta: Haader Lea)., Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2008

C. Vladár Zsuzsa: „A nézőpont teremti meg a tárgyat”, pp. 186–197 in: Korompay Klára, Terbe Erika, C. Vladár Zsuzsa, Zsilinszky Éva (szerk.): Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2009

C. Vladár Zsuzsa: Hány eset van a magyarban? Egy XVII. századi kritériumrendszer., Magyar Nyelv 105: 281–291, 2009

Korompay Klára: Egy kutatási és pedagógiai program története: a Régi Magyar Kódexek., pp. 11–18 in: Korompay Klára, Terbe Erika, C. Vladár Zsuzsa, Zsilinszky Éva (szerk.): Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet., Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2009

Korompay Klára, Terbe Erika, C. Vladár Zsuzsa, Zsilinszky Éva (szerk.): Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet., Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 200 lap, 2009

Terbe Erika: Egy 16. századi magyar nyelvű levelezés feldolgozásának tanulságai, pp. 132–139 in: Korompay Klára, Terbe Erika, C. Vladár Zsuzsa, Zsilinszky Éva (szerk.): Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet., Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2009

Tsétsi János: Observationes Ortographico-grammaticae. Helyesírási-grammatikai megjegyzések. Hasonmás kiadás fordítással. (Fordította C. Vladár Zsuzsa, szerkesztette Zsilinszky Éva), Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 46 lap, 2009

Korompay Klára: A Régi Magyar Kódexek sorozat. Új eredmények és a jövő távlatai., Magyar Nyelv 106: 203–207, 2010

Kövesdi Pál: A magyar nyelv alapjai. Elementa Linguae Hungaricae. Hasonmás kiadás fordítással. (Fordította C. Vladár Zsuzsa, szerkesztette Zsilinszky Éva), Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 119 lap, 2010

Terbe Erika: Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin levelei 1538–1575, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 296 lap, 2010

 

 Az OTKA támogatásával 2000-től megjelent kiadványok

 

2000: – Nagyszombati Kódex                    Régi Magyar Kódexek 24.

– Peer –kódex                         Régi Magyar Kódexek 25.

2002: Kovács Zsuzsa: F. Fráter munkái: a Kazinczy-kódex és a Tihanyi Kódex. Magyar Nyelv 364–380.

2003: – Kazinczy-kódex                 Régi Magyar Kódexek 28.

2004: – Pozsonyi Kódex                Régi Magyar Kódexek 29.*

          – Szenczi Molnár Albert: Novae Grammaticae Ungaricae libri duo. Hasonmás kiadás fordítással. Fordította C. Vladár Zsuzsa.

*(A Régi Magyar Kódexek 26. és 27. kötete az MTA Nyelvtudományi Intézetében készült.)

2006: – Darvas Anikó: Huszonöt levél a 16. századból. Hasonmás kiadás betűhű átirattal. Régi Magyar Levéltár 2.

          – Érsok Nikolett – Slíz Mariann – Zsilinszky Éva (szerk.): Félúton. Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának konferenciája. 2005. június 12.

 


© 2017 - Az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti... Tanszék honlapja – Szerkesztő: Terbe Erika - terbe.erika@btk.elte.hu, ArtCMS v. 2.0β